Mi a teendő, ha a gyerek fogváltás előtt elveszíti a tejfogát?

A fogváltás időszaka minden gyermek életében igazán izgalmas, ilyenkor lehet várni a fogtündért, hogy a párna alá rejtett tejfogért cserébe valamilyen ajándékot kapjanak, illetve tejfog gyűjtésbe is kezdhetnek a gyerekek.

De mi a teendő abban az esetben, amikor a tejfog idő előtt elvesztésre kerül?

Amennyiben egy éven belül várható a maradófog előtörése, nincs szükség beavatkozásra, a szülő és gyermek feladata a jó szájhigiéné fenntartása és a szomszédos fogak épségének megőrzése. Ha viszont több, mint egy évet kell várni a fog előbújásáig, fogorvosi segítségre van szükség. A fogacskák ilyenkor még vándorolhatnak, és így a maradófog előtöréséhez szükséges hely beszűkülhet.

Ezt a beszűkülést akadályozza meg az úgynevezett helyfenntartó készülék.

Amennyiben a foghiány a metszőfogakat érinti, nincs szükség ilyen beavatkozásra, mert a tejszemfogak előtörését követően a tejmetszők helyfenntartó szerepe megszűnik, hiányuk elsősorban esztétikai és hangképzési problémákat okozhat, amely logopédus segítségével korrigálható.

A helyfenntartó alkalmazása elsősorban akkor javasolt, amikor az oldalsó vagy hátsó fogacskákat veszti el idő előtt a gyermek. A helyfenntartó típusát a foghiány, illetve foghiányok elhelyezkedése és a fogelvesztés ideje alapján tudjuk kiválasztani.

A legkedvezőtlenebb eset, ha a második tejőrlő (leghátsó tejfog) elvesztése az első maradó nagyőrlő fog előtörése (kb 6 éves kor) előtt történik. Ebben az esetben nem elég az íny felszínén biztosítani a helyfenntartást, hanem az elveszett foggyökeret is pótolni kell, amíg a nagyőrlő elő nem tör.

Kedvezőbb eset, ha a korai fogelvesztés már a nagyőrlő előtörése után történik. Ebben az esetben a helyfenntartónak kettős szerepe van, biztosítja a helyet a kisőrlő fog akadálytalan előtöréséhez és helyben tartja a nagyőrlő fogat.

Jellemzően rögzített helyfenntartó készülékekkel segítjük a helyes fognövekedést, mivel a kivehető készülékek könnyen elmozdulhatnak, és veszélyforrást is jelenthetnek, ha a gyermek véletlenül lenyeli.

A rögzített helyfenntartóknak több típusa ismert. Egy foghiányt (első vagy második tejőrlő hiányát) gyűrűkre vagy koronákra forrasztott kengyellel vagy drótívvel, fémrúddal tudjuk pótolni, melyek a hiányt határoló másik fog oldalsó vagy rágófelszínén támaszkodnak.

A megdőlt nagyőrlő fog felállítása is lehetséges helyfenntartó segítségével. Ez esetben a kétoldali nagyőrlőkre ragasztott gyűrűkön elhorgonyzott egész fogívet lekövető drótívbe hurkot hajlítunk. A leadott erő hatására a fog normál helyzetbe kerülésével tudunk helyet teremteni a kisőrlők akadálytalan előtörésére.

Amíg csak a meglévő rés megőrzése a cél passzív helyfenntartó készülékeket használunk. Az aktív, résnyitó helyfenntartók tágítanak is. Erre alkalmasak lehetnek különböző kivehető fogszabályozó készülékek.

A helyfenntartó kezelés hatékonysága folyamatos ellenőrzéssel növelhető, és természetesen szükség van a gyermek és a szülők együttműködésére is.

Dr. Balogh Enikő

Gyermekfogorvos

Nincsenek cimkék ehhez a poszthoz

Hozzászólások lezárva

Nincs hozzászólás. Légy az első!