A tejfogakkal kapcsolatban sok tévhit él a köztudatban. Sokan azt hiszik, nincs is gyökere a tejfogaknak. Ez a tévedés onnan eredhet, hogy fogváltás során, amikor kiesik a fog, már valóban nincs gyökere, mert addigra felszívódik.
A köztudat ellenére a tejfogak – ugyanúgy, ahogyan a maradófogak – gyökereik segítségével rögzülnek a csontba. A tejfogak gyökerének felépítése megegyezik a maradófogakéval: a bennük található gyökércsatornákban ugyanúgy ideg- és érképletek találhatóak. Szerkezetük azonban különböző. A maradófogakéhoz képest a tejfogaknak sokkal tágabb a pulpakamrájuk. Ez az oka annak, hogy egy kialakult gyulladásos folyamat esetében a gyerekek, fejlődő, növekvő szervezetükből adódóan sokkal látványosabb tüneteket produkálnak, azaz rendkívül gyorsan, és nagyon intenzíven tud feldagadni az arcuk. A tünetek erőteljesek ugyan, de gyorsabban elmúlnak kezelés hatására, mint ezt a felnőttek esetében tapasztaljuk.
A maradófogakhoz hasonlóan tehát a tejfogakat is szoktuk gyökérkezelni. A fentiekből adódóan azonban a tejfogak gyökérkezelése nagyban eltér a maradófogak gyökérkezeléstől.
Ennek oka a tejfogak sajátosságában keresendő. Mivel a tejfogak gyökere a fogváltás során felszivódik, emiatt olyan tömőanyagot kellene használnunk, amely ugyanolyan ütemben szivódik fel, mint maga a foggyökér. Ez nyilván az orvostudomány mai állása szerint lehetelen lenne. Ez az oka tehát, hogy a tejfogak más típusú gyökérkezelést igényelnek, és ami miatt a gyökérkezelt tejfogak gyökércsatornáját nem lehet véglegesen betömni.