Barázdazárás – minden, amit fontos tudni róla

Sok félelem, tévhit övezi a barázdazárás technikáját. Vannak, akik magától értetődőnek veszik fontosságát, de vannak, akik mereven elzárkóznak előle. Összefoglalnánk az ezzel kapcsolatos tényeket, fontos információkat a tisztánlátás érdekében, hogy mindenki meg tudja hozni ezzel kapcsolatban a számára helyes döntést. 

Bizonyos életszakaszokban a fogak sokkal kitettebbek a szuvasodásnak. Barázdazárásra azért van szükség, mert a fogszuvasodási problémák 60-80 %-a igazoltan a rágófelszíni barázdákban és gödröcskékben kezdődnek. Ennek különösen kitettek az hatos fogak, amelyek már maradófogként bújnak elő a fogváltás időszakában. Sokan tejfognak hiszik őket, de fokozott figyelmet érdemelnek. 

Mivel ezen fogak előbújása a gyermekek 6-7 éves korára esik, a fogak veszélyeztetettsége abban rejlik, hogy ekkor még a gyerekek fogmosási technikája életkorukból adódóan nem olyan fejlett, ami a fog tisztántartását garantálná. Mivel e fogak szerkezetükből és anatómiai formájukból adódóan rendkívül kietettek a szuvasodásnak, különösen körültekintő védelmet igényelnek. Anatómiai kitettségen azt értjük, hogy az őrlőfogak rágófelszínén található barázdák igen változó mélységűek, és a mély barázdák alján gyakran mikroszkopikus repedések találhatóak, amelyek keskenyebbek, mint a fogkefe sörtéi, ezért vagy nem, vagy nagyon nehezen tarthatók tisztán. Ebben az életkorban ráadásul a fogak zománcszerkezete sem olyan kialakult még, amely nagyobb biztonságot jelenthetne a szuvasodást okozó baktériumokkal szemben.

E fentiekből adódóan ebben az életszakaszban tehát ezek a hatos fogak képezik a gyermekek fogainak legsérülékenyebb területeit. 

Ennek a problémának a kezelésére fejlesztették ki fogorvosok a barázdazárás technikáját, melynek során egy non-invazív eljárással a kiválasztott moláris, premoláris fogak barázdáit és gödröcskéit, valamint a frontfogak foramen coecumait elzárjuk a szájüregi környezettől.

A beavatkozást a kedvezőtlen morfológiájú fogaknál az előbújást követően 6 hónapon belül érdemes elvégezni, későbbi életszakaszban már nem feltétlenül pozitív a hatása.

A nagy kérdés!

Mikor érdemes illetve célszerű, és mikor nem feltétlenül fontos a barázdazárás technikájának alkalmazása?

Mindenképp  érdemes, ha 
  • mély, retentív, nem öntisztuló barázdák és gödröcskék vannak a fog felszínén
  • a fog ép,  cariesmentes
  • kevesebb, mint 3 éve tört át (legoptimálisabb az áttörést követő ½-1 éven belül)
  • közepes vagy nagy cariesrizikójú gyermekeknél minden maradó molárist javasolt lezárni, ha azok cariesmentesek
  • nagy cariesrizikójú gyermekeknél a premolárisokat is, ha azok cariesmentesek

Nem feltétlen érdemes, ha 
  • a fog öntisztuló, nem mélyek, nem retentívek a barázdák
  • nyilvánvaló occlusalis caries vagy tömés van a fogban
  • ugyanazon fog más helyein lévő kiterjedt caries látható
  • ha a fog több, mint 3 éve tört át és cariesmentes maradt
  • nem teljesen előtört fog esetén
  • a beteg nem kooperál megfelelően, így a behelyezés optimális feltételei nem adottak

Arról, hogyan történik a barázdazárás, itt olvashat. 

Vegyük sorra hát a barázdazárás előnyeit

A barázdazárás nagy előnye, hogy a lezárt barázdákban és gödröcskékben nem tudnak megtelepedni a baktériumok, ezáltal nem jelentkezhet táplálékretenció, a felület mechanikailag könnyen tisztíthatóvá válik. A rágófelszín a teljes fogfelszín kb. 12%-át teszi ki, és bizonyítottan ezen a felületen fordul elő – az 5-17 éves korosztályban – a cariesek mintegy 90%-a. A barázdazárás tehát mindenképp egy preventív beavatkozásnak tekinthető.

A fogak védelme azonban  nem a barázdazárással ér véget! 

Továbbra is szükséges a napi, rendszeres alapos fogmosás,  ami ezáltal értelemszerűen könnyebbé és eredményesebbé válik, de fontos tudni, hogy a barázdakezelt fogak rendszeres ellenőrzése rendkívül fontos. Fontos, hogy időben észre vegyük, ha probléma van, azaz alászuvasodik a fog.

Ez többféle okból következően alakulhat ki.

  • A barázdazárás széli záródása nem megfelelő
  • Kipattan belőle egy darab
  • Buborék volt a barázdazáró anyagban
  • De alászuvasodás oka lehet még, hogy a fogon már eleve volt egy kis szuvasodás, illetve nem lett megfelelően előkészítve a barázdazárásra a fog. 

Fontos tudni, hogy a barázdazárás során behelyezett tömés sem egy életre szól. Mivel ezek a tömőanyagok kopnak, folyamatos visszatöltést igényelnek, és ez is szükségessé teszi a barázdakezelt fog rendszeres kontrollját.

Mi magunk is sokat tehetünk a barázdakezelt fog védelmében

A barázdazárást követően a fog felszínén egy fehér anyagot láthatunk, ami olyan, mintha fogkrém maradna a fogban. Hogy ez megvan-e, nem esett-e ki a fogból, ezt szülőként  mi magunk is  rendszeresen ellenőrizhetjük. A felső fogaknál nehezebb, de azokra is érdemes időnként rápillantani. Léteznek azonban átlátszó  barázdazáró anyagok is, amelyek ellenőrzése – jellegükből adódóan – értelemszerűen nehezebb. Ennek ottlétét csak fogorvos tudja ellenőrizni.

A barázdazárásra a fogaknak addig van szüksége, amíg a gyermek fogmosása nem olyan tökéletessé nem válik,  hogy biztonsággal tisztán tudja tartani a fogait, illetve amíg a fogzománc el nem éri a teljes érettségét, ami már megfelelő szájhigiénia mellett erőteljesebb védelmet jelent. 

Végezetül …

Sok kétely merül fel a barázdazárással kapcsolatban, mi fogorvosként úgy gondoljuk, hogy érdemes a barázdazárást elvégeztetni mert rendszeres kontroll mellett nem történhet baj.

A barázdazárás védi a fogat és hatással van a szájflóra összetételére is, így a többi fogra is kedvezően hat. A fogak ugyanis áttörésük után 2-4 évig különösen érzékenyek a szuvasodásra. A barázdazárás egy óvintézkedés erre a kritikus időszakra. A beavatkozással ugyan nem tudunk életre szóló biztonságot nyújtani, de az átmeneti, kritikus időszak átvészeléséhez a barázdazárás mindenképp nagy segítség. 

Kérdése van? Írja meg!

    Témák, amelyek még érdekelhetik

    Nincsenek cimkék ehhez a poszthoz

    Hozzászólások lezárva

    Nincs hozzászólás. Légy az első!